Kovácshidai kirándulás

A múlt hétvégén összeszedtük a motyót, értsd: almalevet, Berci zsiráfot, Gordont és Jamest, valamint az elmaradhatatlan Maszatot, és elindultunk. Mert mi mindig elindulunk valahová, kivéve azokat a pillanatokat, amikor megérkezünk. Nos. Travellin' without movin' - Pécs már csak két óra M6-os, azután Harkány, cucc le, majd Kovácshida.
Itt fontos eseményre voltunk hivatalosak, ugyanis Bereczky Mukit éppen ugyanazon aljas szándékból elkövetett keresztelés érte, mint anno Bendit, miszerint "felnövekedvén majd önként", ugye.
Fenti apropóján látogattuk meg Örséket, hogy ugyan érje már őket is néha valami jó. A bombasztikusra sikeredett ünnepség után kicsit kihasználtuk a jó időt. Bendi többször eltűnt valami nádasban békákat hajkurászni, mink meg intenzív networkingbe bocsátkoztunk. A nap fénypontja kétségtelenül a szomszédban született kétnapos csacsi volt, melynek megtekintésére eredetileg ugyan Örsöt kérték, mi azonban, városi köcsögök, hordákban nyomultunk be a házigazdák elnéző mosolya kíséretében. Azóta viszont Bendi tudja, mi az a mangalica: "az a vadmajac, amihez nem mejtem odamenni".

Ennyit a rizsáról, képek!